Az egyetem története
„Ma egy lenyűgöző, eddig példa nélküli projektet indítunk el: az első német nyelvű egyetemet, amelyet a háború után a német nyelvterületen kívül nyitnak meg.”
Johannes Rau szövetségi elnök a budapesti Andrássy Egyetem megnyitóján, 2002. november 29-én (Link a beszédhez)
Az AUB alapításának ötlete az 2001. február 22-i ulmi nyilatkozatra vezethető vissza: Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Baden-Württemberg tartomány és a Bajor Szabadállam miniszterelnökei egy ulmi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy támogatják a Magyarország által tervezett, Budapesten létesítendő német nyelvű egyetem létrehozását, és aktívan közreműködnek annak megvalósításában. Ezzel letették egy multinacionális közös projekt alapkövét. A döntő ösztönző az akkor küszöbön álló Európai Unió bővítése volt: a mai napig ezzel kívánnak hozzájárulni a közép-európai térség Európai Unióba való integrációs folyamatához.
A támogató szerepét az ugyanabban az évben Magyarországon alapított Budapesti Német Nyelvű Egyetem Közalapítvány töltötte be. 2001 júniusában az AUB a magyar parlamenttől megkapta állami elismerését. Az állami elismerést követően alig egy évvel az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem (rövidítve: Andrássy Egyetem – AUB) megkezdte oktatási tevékenységét.
2002 óta a Német Szövetségi Köztársaság (amelyet a Külügyminisztérium és a Német Akadémiai Csereprogram képvisel) is a partnerországok közé tartozik Magyarország, az Osztrák Köztársaság, a Bajor Szabadállam és Baden-Württemberg tartomány mellett.
Az egyetem névadója
Az „Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem” elnevezéssel az alapítók az egyetemet és annak jövőbeli szerepét Közép-Európa történelmi hagyományainak sorába illesztették: Az egyetem névadója, Andrássy Gyula gróf (1823–1890) aktív résztvevője volt az 1848–49-es forradalomnak, 1867-től 1871-ig Magyarország miniszterelnöke, majd 1879-es lemondásáig a Duna-monarchia külügyminisztere volt. Andrássy gróf elkötelezett támogatója volt a kettős monarchia megalakulásával járó magyar–osztrák kiegyezésnek. Elkötelezett híve volt a népek közötti megértésnek, és a közép-európai államok közötti szoros együttműködés érdekében tett rendkívüli erőfeszítései révén a 19. század egyik legjelentősebb diplomáciai alakjaként vonult be a történelemkönyvekbe.
Az egyetem épülete: a Festetics-palota
2003 augusztus közepe óta az AUB a felújított Festetics-palotát (Festetics Palota) használja egyetemi épületként. A reprezentatív épület műemlékvédelem alatt áll, és a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdonát képezi.
A Festetics-palota története
A Festetics-palotát 1862–65 között építették II. Festetics György gróf megbízásából, aki Andrássy Gyula gróf kormányában miniszterként tevékenykedett. A korszak egyik legjelentősebb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján épült palota a Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió épületei között, a budapesti Pollack Mihály téren található. Yblnek többször is módosítania kellett tervét, mire az épület megfelelt az eredeti mintának (a bécsi Festetics-palotának).
A palota Festetics Taszilo 1933-ban bekövetkezett haláláig a magas rangú nemesi család városi palotájaként szolgált, majd ezt követően a magyar állam megvásárolta. 1941-től különböző intézményeknek adott otthont a palota, köztük a Teleki Pál Történettudományi Intézetnek, az állami Széchenyi Könyvtárnak, valamint az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Szociológiai Karának. A második világháború után a palota rövid ideig a magyar államfő hivatalának székhelyeként is szolgált.
A Festetics-palota építészeti stílusa és felépítése
A három alapvető funkció – a reprezentáció, a magánélet és a személyzet – helyszínei egyértelműen elkülönülnek egymástól. A korábbi „úrlakosztályt“ a magas földszinten rendezték be. A hajdani „hercegi dolgozószobában“ gyönyörűen kialakított fa mennyezetet lehet megcsodálni, amelyet kézzel festett selyemszövet egészít ki. Az első emeleten alakították ki a reprezentatív „történelmi termeket“ – a Tükörtermet, a Márványtermet, a Festetics-termet és az Andrássy-termet. A Bródy Sándor utca felé nyúló szárny volt a család magánéletének színhelye, itt voltak a háló- és a gyerekszobák. Itt található a mára már eltűnt házikápolna is. A szolgálószemélyzetet a szűkebb udvari szárnyban helyezték el. Míg a földszinten az istállók voltak, addig az emeleten a személyzet és a vendégek szobái kaptak helyet, ahová egy külön lépcső vezetett. A kapubejárattól jobbra további munkaszobák voltak a személyzet számára. A pincében lévő raktárhelyiségeket egy csigalépcső kötötte össze a fenti konyhával és az első emeleten található étkezővel. A hátsó szárnyban, amelynek félkör alakú, nagy kapui voltak, a kocsiszín kapott helyet.
Az utcai homlokzat öntöttvas íves erkélyével és gyönyörű ablakkereteivel a neoreneszánsz paloták stílusát tükrözi. A homlokzat eleganciáját kovácsoltvas díszítőelemek (rácsok, láncok, lámpák) és faragott tölgyfa kapuk teszik teljessé. A belső „történelmi termek“ (a tükörterem, a felsőablakos márványterem és a részben megmaradt étkező) a 17. és 18. századi francia barokk stílusban vannak kialakítva, míg a fő lépcsőház a kis galériájával és néhány klasszicista vonásával a későbarokk korszakra emlékeztet. A kandallós kis szalon (női szalon) és a nagy szalon (egykori zeneszoba), amelyek szintén a „történelmi“ termek közé tartoznak, rokokó stílusú fa falburkolattal vannak ellátva, amelynek ajtó feletti olajfestményeit a bécsi Akadémia tanára, Friedrich Schmidt készítette.
A Festetics-palota felújítása és mai hasznosítása
Az épületet 2001 és 2003 között felújították, enyhén modernizálták, majd eredeti állapotába állították vissza. A korábbi étkezőből tanácstermet, a nagy szalonból szenátusi termet, a kis szalonból pedig a rektor irodáját alakították ki. A restaurálási munkálatok során helyreállították a gipsz-, fa-, papírmasé- és stukkó mennyezeteket, valamint a neorokokó stílusú fa burkolatokat, az ablakokat, az ajtókat és a parkettapadlót. Új textiltapétákat használtak, és számos Bohemia-csillárt rendeltek pótlásként ugyanabból a gyártótól, mint egykor. A tükörteremben a törött, aranyozott keretű belga tükröket eredeti pompájukban állították helyre.
A reprezentatív termek ma is rendezvények helyszínéül szolgálnak. A felújítás során az épület két lifttel, légkondicionálóval, valamint szinkrontolmácsolási berendezéssel is fel lett szerelve. A korábbi magán- és szolgálati helyiségekben irodákat és munkaszobákat alakítottak ki a professzori kar és az egyetem adminisztrációja számára. A korábbi istállókban ma az egyetemi könyvtár található. Az oktatótermeket (többek között egy 120 fős előadótermet), további irodákat, valamint egy számítógéptermet az épület régi tetőtérében és pincéiben alakítottak ki. Az eredeti berendezés részben megsemmisült, részben eltűnt: ezzel szemben a mai bútorzat egyszerű, modern és praktikus.
A Festetics-palota helyiségei rendezvények céljára is bérelhetők. További információkat erről itt talál.
Videó – Budapesti Andrássy Egyetem
