A doktori eljárás ugyan elvileg a befejezett doktori képzést feltételezi, de jogilag és az eljárás szempontjából is attól független. A doktori eljárás megindítására irányuló kérelmet legkésőbb két éven belül az absolutórium megszerzését követően kell benyújtani.
A doktori képzésbe való felvétel feltételei (a 2014/15-ös téli szemesztertől a 2016-os nyári szemeszterig tartó időszakban felvett doktoranduszok számára) a A Budapesti Andrássy Egyetem (AUB) doktori képzése a következők:
a. Az abszolútóriumról szóló igazolás
b. A nyelvtudás igazolása (lásd: Ügyrend, 7. §)
c. Tudományos publikációk igazolása (lásd: Ügyrend, 8. §)
d. A doktori eljárásba való felvétellel létrejön a doktorandusz jogviszonya.
A doktori eljárás díja
Azok a doktoranduszok, akik a 2014/15-ös téli szemeszter előtt iratkoztak be, a doktori kérelem benyújtása előtt 200 000 HUF vagy 555 euró összegű eljárási díjat kötelesek befizetni.
Azok a doktoranduszok, akik az AUB-n nem fizetnek tandíjat (állami ösztöndíjban részesülő doktoranduszok és önköltséges hallgatók), a doktori kérelem benyújtása előtt 200 000 HUF vagy 555 euró összegű eljárási díjat kötelesek befizetni.
Azok a doktoranduszok, akik a 2014/2015-ös téli szemeszterben vagy azt követően iratkoztak be, mentesülnek az eljárási díj megfizetése alól.
Tanulmányi igazolás (beiratkozástól a 2016-os tavaszi félévig)
A hatodik aktív szemeszter elvégzése és a 180 ECTS-pont megszerzése után kiállítják az Absolutoriumot. Az Absolutorium igazolja a tanulmányi kötelezettségek teljesítését.
A tanulmányi jogviszony a tanulmányi jogviszony lezárásával véget ér.
Az abszolútoriumi igazolás kiállítása, valamint a szükséges nyelvtudás igazolása után a hallgatók benyújthatják a doktori eljárásba való felvétel iránti kérelmet. Ezt a kérelmet legkésőbb az abszolútoriumi igazolás kiadását követő két éven belül kell benyújtani.
Kivonat az eljárási szabályzatból:
7. §
Nyelvtudás
(1) A doktori képzésbe való felvételre a […] szabályzat 17. § (4) bekezdésének d) pontja szerint
A doktori képzéshez a B2-es szintű nyelvtudás igazolása szükséges. Ez
államilag elismert, átfogó nyelvvizsgákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyítványokkal igazolható
történik.
(2) A doktori eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásáig a
Egy további nyelv ismeretéről szóló igazolás (legalább B2 szint) benyújtva
lesznek.
(3) Idegen nyelvként elismertek: az angol, a francia, az orosz, a spanyol, valamint
A közép-európai térség nyelvei. Ezenkívül elismertek mindazok a nyelvek,
amelyek ismerete releváns a kutatási téma szempontjából.
Rigorosum (a 2016-os tavaszi félévig beiratkozottak)
A doktori eljárásba való felvétel után lehet jelentkezni a védésre. A kérelmet a doktori eljárásba való jelentkezéssel egyidejűleg is be lehet nyújtani.
- Átfogó vizsga 1 fő és 2 melléktárgyból a hallgató tudományterületén belül
- Kérelem az Orvosi Tanácshoz: javaslat a szakvizsga-bizottság összetételére vonatkozóan
- Vizsgabizottság: 1 külső és 2 belső tag
- Összesített osztályzat: summa cum laude 90%-tól, magna cum laude 80%-tól, cum laude 70%-tól, rite 60%-tól
Kivonat a doktori képzés szabályzatából, 27. §
„(1) A rigorosum egy főtárgyból és két melléktárgyból álló, összefoglaló jellegű nyilvános átfogó vizsga, amelyet legalább háromtagú bizottság előtt nyilvánosan kell letenni, amelynek munkáját egy elnök irányítja.
(2) A doktori eljárásba való felvételét követően a doktorandusz jelentkezhet a rigorosumra. A vizsgabizottság összetételét a doktori tanács határozza meg az illetékes szakbizottság bevonásával. A rigorosum célja annak ellenőrzése, hogy a doktorandusz milyen ismereteket szerzett szélesebb kutatási területén.
(3) A bizottság tagjai tudományos fokozattal rendelkeznek. A bizottságnak legalább egy olyan taggal kell rendelkeznie, aki nem vett részt a doktorandusz tanulmányi folyamatában, és nem tölt be egyetemi előadói vagy professzori kinevezést. A vizsgabizottság elnöke kizárólag egyetemi professzor, emeritus professzor, illetve habilitált egyetemi vagy főiskolai oktató lehet.
(4) A védés időpontját és a bizottság összetételét legalább három héttel az időpont előtt elektronikus úton közölni kell a doktorandussal. A doktorandusznak joga van 3 napon belül – kizárólag elfogultságra vagy összeférhetetlenségre hivatkozva – írásban kifogást emelni a bizottság összetétele ellen a vezetőnél. Ha a kifogást három napon belül írásban elutasítják, a védés az eredetileg tervezett időpontban kerül megrendezésre. Ellenkező esetben a határidő újra kezdődik.
(5) A rigorózumon nyújtott teljesítményt a bizottság minden tagja értékeli. A sikeres rigorózum végső osztályzata a maximálisan elérhető pontszám százalékos arányából az alábbiak szerint kerül megállapításra: summa cum laude 90%-tól, magna cum laude 80%-tól, cum laude 70%-tól, rite 60%-tól. A rigorózum sikertelennek minősül, ha a jelölt nem éri el a maximálisan elérhető pontszám 60%-ját. Az eredményt közvetlenül a rigorózum után közzé kell tenni. A rigorózumról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(6) A rigorosum sikertelen teljesítése esetén (60 % alatt) lehetőség van egyszeri megismétlésre, amelyre legkorábban 3 hónappal, legkésőbb pedig 12 hónappal a sikertelen kísérlet után kerülhet sor.“
Komplex vizsga (a 2016-os őszi félévtől kezdődő beiratkozás esetén)
Az első négy félév elvégzése és a előírt követelmények teljesítése után 120 ECTS a hallgató jelentkezhet a komplex vizsgára.
A komplex vizsga két részből áll:
- az első rész a hallgató elméleti felkészültségét vizsgálja (elméleti, a képzéshez kapcsolódó rész),
- a második rész a hallgató tudományos fejlődését mutatja be (a disszertációs projekthez kapcsolódó rész).
Az elméleti rész a következőkből áll:
- egy főtárgy és
- két melléktárgy.
A vizsga második részében a hallgató igazolja a disszertációs projektjéhez kapcsolódó szakirodalom ismeretét, bemutatja eddigi kutatási eredményeit, valamint benyújtja a képzés második szakaszára vonatkozó kutatási és munkatervét. A témavezetőnek erről értékelést kell adnia.
A komplex vizsga jelentkezésében fel kell tüntetni a fő- és melléktantárgyakat, valamint a vizsgabizottság tagjait. A vizsgabizottságban való tagság feltételeit a doktori tanulmányokról szóló szabályzat 20. § (5) bekezdése szabályozza.
A doktorandusz a témavezetővel való egyeztetés után a kitöltött és aláírt kérelmet eljuttatja a doktori iskola vezetőjéhez.
Az orvosi tanács egyszerű többséggel határozza meg a bizottság összetételét.
A főelőadó gondoskodik az időpontok összehangolásáról; a komplex vizsgákat lehetőség szerint a doktori iskola alapadatokban erre vonatkozóan megadott időtartamokon belül kell megtartani.
A doktorandusz benyújtja az eddigi tudományos eredményeiről szóló írásbeli dokumentációt, pl.
- Kutatási eredmények,
- Adatelemzés,
- egy fejezet,
- Publikációk stb. és
- egy frissített munkatervet és ütemtervet
egy hónappal (legalább 30 nappal) a komplex vizsga előtt be kell nyújtani a témavezetőnek és a doktori iskola referensének vagy főreferensének.
A doktori iskola főtémavezetője ezeket a dokumentumokat a vizsgabizottság tagjainak is megküldi. A témavezető a doktorandusz disszertációs projektjének tudományos előrehaladásáról szóló véleményét/értékelését három héttel a vizsga előtt megküldi a doktori iskola főreferensének.
A további előírásokat a doktori tanulmányokról szóló szabályzat 20. §-ának (6)–(9) bekezdései szabályozzák.
Doktori bizottság
Komplex vizsga / Beiratkozás az őszi félévtől kezdődően
(1) A doktori bizottság az elnökből, két hivatalos bírálóból, a titkárból, valamint két vagy három további tagból áll, összesen legfeljebb hét tagból, wobei minden tag egyszerre csak egy tisztséget tölthet be. A bizottság tagjainak – a titkár kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. Egy bíráló és legalább egy további tag nem lehet az egyetemen kinevezett előadó vagy professzor. Ha a bizottság hét tagból áll, ez három tagra vonatkozik. A bizottság elnöke mindig az AUB professzori tanszékvezetője, docense vagy emeritus professzora.
(2) A doktori bizottság összetételére vonatkozó javaslatnak három póttagot is tartalmaznia kell, és meg kell határozni, hogy adott esetben ki helyettesíti az elnököt.
(3) Azok a személyek, akik rokoni kapcsolatban állnak a kérelmezővel, vagy más okokból elfogultnak tekinthetők, nem vehetnek részt sem a doktori fokozat megszerzéséről szóló döntéshozatalban, sem a kérelmezőt személyesen érintő egyéb testület (pl. felvételi bizottság) nem vehetnek részt.
(4) A doktorandusz témavezetője nem lehet a doktori eljárás során a doktori bizottság tagja.
(5) A szakértők indoklás nélkül, 7 napon belül elutasíthatják a bizottságba való kinevezést.
Rigorosum / Beiratkozás a 2016-os tavaszi félévig
A szigorú vizsga bizottságának és a doktori bizottságnak az összeállítása során el kell kerülni minden összeférhetetlenséget. Egy személy csak az eljárás egyik szakaszában vehet részt. A doktorandusz témavezetője nem lehet a doktori eljárás során egyetlen bizottság tagja sem.
A doktori bizottság összetétele:
- Elnök (AUB)
- két szakértő (ebből legalább 1 külső)
- 2 vagy 3 további tag (ebből 1 külső)
- titkár
Emellett három helyettest is meg kell nevezni: egyet az elnök helyett, egyet a jegyző helyett, valamint egy további helyettest.
Kivonat a doktori képzés szabályzatából, 29. §:
„(1) A doktori bizottság az elnökből, két hivatalos bírálóból, a jegyzőből, valamint két vagy három további tagból áll, összesen azonban legfeljebb hét tagból, és minden tag csak egy tisztséget tölthet be. A bizottság tagjainak – a titkár kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. Egy bíráló és legalább egy további tag nem lehet az egyetemen előadó vagy professzor. Ha a bizottság hét tagból áll, ez három tagra vonatkozik. A bizottság elnöke mindig az AUB professzora, docense vagy emeritus professzora.
(2) A tanácsadó testület javaslatot terjeszt az egyetem doktori tanácsa elé a doktori bizottság összetételére vonatkozóan. A szigorú vizsga bizottságának és a doktori bizottságnak az összeállítása során el kell kerülni minden összeférhetetlenséget. Egy személy csak az eljárás egyik szakaszában vehet részt. A javaslatnak három póttagot is tartalmaznia kell, megjelölve, hogy adott esetben ki helyettesíti az elnököt és a jegyzőt.
(3) A bírálók 7 napon belül indoklás nélkül elutasíthatják a bizottságba való kinevezést. A jelöltnek joga van 3 napon belül – azonban kizárólag elfogultság vagy összeférhetetlenség esetén – írásban kifogást emelni a doktori bizottság összetétele ellen a tanácsnál. Ha a kifogásnak helyt adnak, új tagot kell kinevezni.“
doktori értekezés
A doktori eljárásra való jelentkezéssel egyidejűleg kell benyújtani a disszertációt. A benyújtás később is megtörténhet, de legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított két éven belül. A disszertációt írásbeli és elektronikus formában egyaránt be kell nyújtani.
A disszertáció megírására vonatkozó formai előírások
- elektronikus formátum: PDF-formátumban
- írásbeli forma: hat darab azonos példány, ebből legalább három keménykötésű (kétoldalas nyomtatás lehetséges)
- A folyószöveg betűmérete 12 pt, sorköz 1,5; lábjegyzetek (nem végjegyzetek)
- Címlap:
- A disszertáció szerzőjének neve
- A disszertáció címe
- „Disszertáció“ felirat“
- A disszertáció benyújtásának éve
- Belső oldal:
- Az egyetem és a doktori iskola neve
- A doktori iskola vezetőjének neve és tudományos fokozata
- A disszertáció szerzőjének neve és a disszertáció címe
- A témavezető neve és tudományos fokozata
- A disszertációvédési bizottság összetétele
- A disszertáció benyújtásának dátuma
A disszertációhoz csatolni kell egy legalább 20 000, legfeljebb 30 000 karakter terjedelmű összefoglalót (tézislapot), amely összefoglalja a disszertáció fő téziseit. Ezt „Összefoglaló Keresztnév Vezetéknév Évszám“ címmel, külön PDF-dokumentumként szintén elektronikus formában kell benyújtani.
A szakértői vélemények
A doktori bizottságnak benyújtott javaslatban két bírálót kell megnevezni, akik közül az egyiknek külső bírálónak kell lennie. Ők a disszertáció kézhezvételétől számított két hónapon belül mindegyikük elkészít egy bírálatot, amely tartalmazza a munka elfogadására vagy elutasítására vonatkozó ajánlást, valamint az értékelést.
Negatív értékelés esetén harmadik bírálót kell kijelölni. Ha két bíráló a munka elfogadását javasolja, akkor két hónapon belül és a rendes előadási időszakon belül időpontot kell kitűzni a nyilvános védésre.
A szakértői véleményeket haladéktalanul továbbítani kell a jelöltnek, hogy lehetőséget kapjon a véleményekben felvetett kérdésekre írásban válaszolni. Az írásbeli válaszokat legkésőbb 10 nappal a védés időpontja előtt be kell nyújtani.
Vita
A szigorú vizsga letétele után a doktorandusz megvédheti a disszertációját. Ehhez be kell nyújtani a doktori bizottság összeállítására vonatkozó kérelmet. A pályázathoz csatolni kell a doktori értekezést és egy tudományos önéletrajzot (beleértve a publikációs listát és a doktori tanulmányok során tartott összes előadás felsorolását). Csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy:
- a doktorandusz egyidejűleg nem folytat doktori eljárást egy hasonló tudományágban egy másik egyetemen, illetve a doktori eljárás megindítására irányuló kérelmét az elmúlt két évben nem utasították el,
- a doktorandusz ellen nem folyik eljárás a doktori cím megvonása céljából, illetve korábban nem vonták meg tőle a doktori címet,
- a disszertáció a doktorandusz saját munkája.
A disszertációt nyilvános védés keretében kell megvédeni a doktori bizottság előtt. Miután a jelölt előadta téziseit, és a bizottság megvitatta azokat, a bizottság titkos szavazással dönt a védésről.
A szakértői értékelés és a védés menetét a doktori tanulmányokról szóló szabályzat 30. és 31. §-a szabályozza.
Oklevél – Értékelés
A doktori képzés új szabályzata (2013)
Kivonat a doktori képzés szabályzatából, 31. §:
„(1) A disszertációt a doktori bizottság előtt vitán kell megvédeni. A doktori bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja, köztük legalább egy bíráló és egy külső szakértő jelen van.
(2) Miután a jelölt előadta téziseit, és a bizottság megvitatta azokat, a bizottság titkos szavazással dönt a védésről. A sikeres védés osztályzata a maximálisan elérhető pontszám elért százalékos arányából az alábbiak szerint alakul: summa cum laude 90%-tól, magna cum laude 80%-tól, cum laude 70%-tól, rite 60%-tól. A sikeres védéshez a jelen lévő bizottsági tagok számához viszonyított összes lehetséges pontból legalább 60% szükséges. Ha a szavazás során ez nem teljesül, a védés sikertelennek minősül.
(3) A sikeresen megvédett doktori értekezés végső osztályzatát a következőképpen állapítják meg: a védelemről szóló szavazás eredménye 30 százalékot, a benyújtott szakértői véleményekben szereplő osztályzatok pedig egyenlő arányban, összesen 70 százalékot tesznek ki. A sikeresen megvédett doktori értekezés végső osztályzata az ötfokozatú skálán elérhető maximális pontszám százalékos arányából az alábbiak szerint alakul: summa cum laude 90%-tól, magna cum laude 80%-tól, cum laude 70%-tól, rite 60%-tól. A szavazás lezárultát követően az eredményt a jelöltnek nyilvánosan közölni kell.
(4) A doktori vizsga végső osztályzatába a rigorózum és a megvédett disszertáció eredményei 20% : 80% arányban kerülnek beépítésre. A sikeresen megvédett disszertáció végső osztályzata az ötfokozatú skálán elérhető maximális pontszám százalékos arányából adódik, az alábbiak szerint: summa cum laude 90%-tól, magna cum laude 80%-tól, cum laude 70%-tól, rite 60%-tól.
(5) A doktori eljárást a disszertáció benyújtásától számított egy éven belül le kell zárni.“
Doktori cím átadása
Azokat a doktoranduszokat, akik sikeresen teljesítették a doktori eljárást, az egyetemi szenátus nyilvános ünnepi ülésén doktorrá avatják. Az oklevél átvételével megkapják a jogot a doktori cím (Ph.D.) viselésére.
Kivonat a doktori képzés szabályzatából, 32. és 33. §:
„32. §
(1) A doktori eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a jelölt sikeresen teljesítette a szigorú vizsgát és megvédte a disszertációját.
(2) A szigorú vizsga- és doktori bizottság jelentése, illetve a kapott pontszámok alapján az egyetem doktori tanácsa dönt a doktori cím (Ph.D.) megadásáról, kiállítja az oklevelet, és értesíti a Magyar Akkreditációs Bizottságot a döntésről.
§ 33
(1) A doktori oklevél tartalmazza az AUB nevét és pecsétjét, a doktorandusz nevét, születési helyét és dátumát, a doktori eljárás végső osztályzatát, a kutatási terület és az a tudományág megnevezését, amelyben a jelölt megszerezte doktori címét, valamint a doktori fokozat megszerzésének helyét, évét, hónapját és napját. Az oklevelet a rektor és a doktori iskola vezetője írja alá.
(2) Az okiratot német, latin és magyar nyelven állítják ki. A jelölt kérésére és eljárási díj ellenében az okirat más nyelven is kiállítható.“