1. osztály (tanulmányi ügyek)

Általános információk az AUB vizsgarendszeréről

Vizsgatípusok:

A vizsgák típusát és számát minden tantárgy esetében a kurzusvezető határozza meg a kurzusrendszerben, és azokat a tantervvel együtt teszik közzé. A következő vizsgatípusok jöhetnek szóba: írásbeli és szóbeli vizsga, záróvizsga vagy házi dolgozat, illetve ezek kombinációja.

A vizsgaeredmények értékeléséhez a következő osztályozási skála alkalmazandó: nagyon jó (5), jó (4), kielégítő (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A vizsga pótlásának menete:

A hallgatónak elvileg joga van pótvizsgára (ismétlő- vagy javítóvizsgára). Amennyiben az első jelentkezés a második vizsgaidőpontra történik, azt első kísérletnek tekintik. Ilyen esetben csak akkor lehet a tanártól újabb vizsgaidőpontot kérni ismétlő- vagy javítóvizsga céljából, ha írásban igazolják, hogy indokolt ok miatt nem tudtak jelentkezni az első vizsgaidőpontra. A harmadik vizsgaidőpont felajánlása a tanár belátására tartozik.  A sikertelen vizsgát és a jegyjavítási kísérletet az elektronikus ETN-tanulmányi könyvben kell dokumentálni. Mindig a legutóbbi jegy számít. A vizsgákra és a teljesítményigazolásokra vonatkozó szabályokat a §§ 8–10. szakaszok tartalmazzák a Általános tanulmányi szabályzat az AUB (ASO) által meghatározott

Vizsga-jelentkezés:

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az Általános Tanulmányi Szabályzat szerint be kell jelentkeznie a vizsgáira. Ettől kezdve a jelentkezés alapvetően mindig online történik.

ASO 8. § Vizsgaidőpontok és jelentkezés

(4) Amennyiben a hallgató elmulasztja a jelentkezést a meghatározott jelentkezési határidőn belül, a tantárgyat nem felvettnek tekintik. A jelentkezés és a visszalépés a vizsga időpontját megelőző második munkanap végéig lehetséges. A vizsga előtti második munkanap végét követően történő be- és kijelentkezés csak a vizsgáztatóval való egyeztetés után lehetséges, aki gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi Osztályt haladéktalanul értesítse a kivételes engedélyről. Ha a hallgató bejelentkezés után indok nélkül nem jelenik meg a vizsgán, vagy nem jelentkezik ki szabályszerűen, a vizsgakísérlet sikertelennek minősül. Az értesítőlapon, illetve a tanulmányi könyvben a megjelenés elmulasztását ilyen minősítéssel jegyzik fel. 

Az elektronikus ETN-tanulmányi füzet működése és használata:

Az elektronikus ETN-tanulmányi könyv a felvett tantárgyak és az azok keretében megszerzett teljesítményigazolások dokumentálására szolgál.

Amennyiben a Kreditátviteli Bizottság (KTK) elismeri a korábbi tanulmányok során szerzett kreditpontokat, ezt a döntést (a KTK … számú határozatát) az illetékes képzési referens bejegyzi az ETN-tanulmányi könyvbe.

Diplomamunkák és végzettségi bizonyítvány

A szakdolgozatra és a tanulmányi záróvizsgára a képzési programok szabályai az irányadók.

Az alábbi információk kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálják.

A magisterdolgozat követelményei:

• Terjedelem: kb. 40–50 oldal
• Sorköz: 1,5
• Betűméret: Times New Roman 12
• Oldal margók: 2,5 cm (balra és jobbra) és 2,5 cm (fent és lent)
• Formátum: Igazított szöveg
• Kötés: keménytáblás
• Címlap: név, a dolgozat címe, témavezető, dátum
• Irodalomjegyzék: A hivatkozási helyeket egyértelműen fel kell tüntetni
• Lábjegyzetek: egy soros sorköz, betűméret 8–10 között

Ezen felül hivatkozunk az ASO 13. §-ára.

A magisterdolgozat elkészítése és elbírálása után záróvizsga kerül megrendezésre. A záróvizsga a disszertációvédésből és a rigorózus vizsgából áll. A disszertációvédés során a magiszteri dolgozattal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, míg a rigorózus vizsga során további kérdéseket tehetnek fel abból a szakterületről, amelyen a magiszteri dolgozat készült.

Hogyan számítják ki a végbizonyítványban feltüntetett átlagot?

A 2022/23-as tanévtől kezdődően felvett hallgatók kérjük, hogy a végzettség megszerzése előtt vegyék figyelembe az ASO alábbi szabályait:

§15 Oklevél és egyéb végzettséget igazoló dokumentumok (a … 15. § (3) bekezdése) ASO4)

(3) A végzettségi bizonyítványban feltüntetett tanulmányi eredmények átlagát a mintatantervben előírt tanulmányi teljesítmények (beleértve a záróvizsga jegyét is) jegyeinek, az adott kreditpontokkal súlyozott átlagaként számítják ki.

Erről itt találhat magyarázatot:
„…a mintatantervben előírt tanulmányi teljesítmények“ – azaz a végzettség megszerzéséhez elvileg 120 ECTS-pontra van szükség (kötelező tantárgyak, kötelezően választható tantárgyak, választható tantárgyak összesen, valamint a mesterdolgozat). Ha 120 ECTS-pontnál több tantárgyat teljesített, kell Ön ezen a Nyomtatvány (IB-űrlap) adja meg, mely választható tantárgyakat NEM szeretné, hogy beleszámítsák a diplomájába. Ezeket a Diploma Supplementben csak felsorolják, de az átlagba nem számítják bele.

Példa: 
A tanulmányok során a záróvizsga előtt 158 ECTS-t szerzett, ebből 104 ECTS kötelező tantárgyakból, 30 ECTS nulla szemeszterből, 24 ECTS pedig választható tantárgyakból. A záróvizsga után még 10 ECTS-t kap a mesterdolgozatáért (ez a képzési programtól függően eltérő lehet). 

A diplomában feltüntetett átlagba azonban csak a következő tantárgyak számítanak bele: 104 ECTS kötelező tantárgy, 10 ECTS mesterdolgozat, valamint további, összesen 6 ECTS értékű kurzusok = 120 ECTS. A nulla szemeszterű kurzusokat nem veszik figyelembe az átlag kiszámításakor.
Tehát 6 ECTS-re van szükségük, de 24 ECTS-nyi választható tantárgyuk van. Az űrlapon kell Kérjük, adja meg, melyik Választható tantárgyak amelyek 18 ECTS-t tesznek ki, és amelyeket NEM szeretne beszámítani a 120 ECTS eléréséhez. A 120 ECTS-t csak akkor szabad túllépni, ha a választott tantárgyak ECTS-pontjainak összege például 121–122. Ha például egy 3 ECTS-értékű és egy 4 ECTS-értékű választható tantárgyat számolnak be, akkor az összesen 121 ECTS-t eredményez. 

Az AUB valamennyi szakirányán tanuló, állami támogatásban részesülő hallgatók alapvetően félévente 15 ECTS-pontot kell megszerezniük, és két egymást követő félév átlagában el kell érniük a 3,0-s súlyozott minimális átlagot. 
Ellenkező esetben az AUB-nak át kell sorolnia őket saját finanszírozású hallgatókká.

Azokat a szemesztereket, amelyekben a hallgatói jogviszony szünetel, vagy amelyekben a hallgató az AUB engedélyével egy külföldi egyetemen tölti el a szemesztert, nem veszik figyelembe a megszerzett ECTS-pontok és az átlag kiszámításakor.

A tanulmányi eredmények elismerése a kreditátviteli bizottságok által

A kreditátviteli bizottság dönt a hallgatók által már teljesített tanulmányi eredmények elismerhetőségéről. Ide tartoznak különösen a már megszerzett kreditpontok, a letett vizsgák, a vonatkozó szakmai gyakorlatok vagy a nyelvvizsgák. A kreditátviteli bizottság ebben a tekintetben dönt a teljesített teljesítmény és a Budapesti Andrássy Egyetem által megkövetelt teljesítmény egyenértékűségéről. A részleteket a Budapesti Andrássy Egyetem tanulmányi szabályzatának 12. §-a szabályozza.

Általános tanulmányi szabályzat >>

Feladatok

Az érintett hallgató kérelmére a kreditátviteli bizottság dönti el, hogy a már megszerzett kreditpontok vagy a letett vizsgák lényegében megfelelnek-e a budapesti Andrássy Egyetem tanulmányi programjának követelményeinek. Ugyanez vonatkozik a vonatkozó szakmai gyakorlatokra is. Az egyenértékűség vizsgálata különösen az érintett tantárgyak tartalmára, terjedelmére és vizsgakövetelményeire vonatkozik. Összességében ezen a módon legfeljebb 50 % kreditpont szerezhető meg.

Tagok és ülés

A kreditátviteli bizottság tagjai a képzési programvezetők mellett azok a három professzor vagy egyetemi docens, akik a képzési program mintatantervének megfelelően az oktatásban a legnagyobb súllyal szerepelnek (ECTS-pontok alapján mérve), valamint egy hallgatói képviselő. A bizottság akkor határozatképes, ha a professzorok vagy egyetemi oktatók legalább fele és egy hallgatói képviselő jelen van. Az ülést a szakvezető vagy az általa kijelölt képviselő vezeti. A kreditátviteli bizottság legalább egyszer ül össze félévente. A tanulmányi bizottság rendkívüli ülést hívhat össze a kreditátviteli bizottság számára.

Jegyek

Ha a vizsgaeredményeket beszámítják, az osztályzatokat – amennyiben az osztályozási rendszerek összehasonlíthatók – át kell venni, és be kell számítani az összesített osztályzatba. Az osztályzat nélküli teljesítményeket „megfelelt“ minősítéssel kell bejegyezni a tanulmányi nyilvántartásba.

„Hogyan viheted át a kreditpontjaidat?“ című útmutató“

1. A „Tanulmányi teljesítmények elismerése iránti kérelem“ kitöltése“
2. Melléklet:
   1. értelmezhető bizonyítványmásolatok (név feltüntetésével)
   2. Az érintett tantárgy tartalmának igazolása (előadási tervek, szemináriumi hirdetmények, órarend stb.)
3. Beadása az illetékes szakfelelősnél

A letölthető kérelmeket itt találja >>

A hallgatók ideiglenes tanulmányi szabadságának vagy a hallgatói jogviszony megszüntetésének esetében az Általános Tanulmányi Szabályzat az irányadó.

Szabadság

Az általános tanulmányi szabályzat 3. §-a:

(4) A tanulmányi bizottság a hallgatókat szemeszterenként szabadságra bocsáthatja (szabadságos szemeszter). 2 A szabadságos szemesztert legkésőbb a folyó szemeszter beiratkozási határidejének lejártáig kell kérelmezni. 3 Az első szemeszterben szabadságos szemeszter nem adható. 4 Utólagos engedélyezés nem lehetséges. 5 A tanulmányok során legfeljebb két szünetszemeszter engedélyezhető. 6 Anyasági szabadság, betegség és hasonló körülmények esetén a tanulmányi bizottság további szünetszemesztereket engedélyezhet.

(5) A tanulmányi szabadságon lévő hallgató mentesül minden jelenléti kötelezettség alól, és a szabadság félévében nem tehet le az adott félévhez kapcsolódó vizsgákat. A 20. § (2) bekezdés 1. pontja a) alpontjában meghatározott határidő a tanulmányi szabadság időtartamával meghosszabbodik.

Kivonás a hallgatói névjegyzékből

Az általános tanulmányi szabályzat 20. §-a:

Az egyetemről való kizárás (kivonás a hallgatói névjegyzékből) és a tanulmányok befejezése

(1) A hallgató az egyetemről akkor kerül kizárásra, ha,
a) amennyiben a hallgatót egy másik felsőoktatási intézmény átveszi, az átvétel napján,
b) amennyiben a hallgató bejelenti, hogy megszüntetné hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján [Önkéntes tanulmányi jogviszony megszüntetésére szolgáló nyomtatvány],
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami finanszírozású képzési formában, és saját finanszírozású képzési formában sem kívánja azokat folytatni,
d) az abszolútoriumban való részesülést követően, a következő vizsgaidőszak utolsó napján,
e) amennyiben a rektor – fizetési késedelem miatt, a hallgató sikertelen felszólítása után, valamint a hallgató szociális helyzetének vizsgálatát követően – megszünteti a hallgató jogviszonyát, a hatályos határozat napján,
f) a tanulmányokból való kizárásra vonatkozó, jogerős fegyelmi határozat meghozatalának napján,
g) amennyiben a felsőoktatási törvényben előírt, a hallgatói jogviszony létrejöttéhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, az erről szóló, jogerős megszüntető határozat napján.

(2) Az egyetem egyoldalú nyilatkozata alapján a hallgató kizárható az egyetemről, amennyiben
a) ha a hallgató nem teljesíti a tanulmányi szabályzatban vagy a tanulmányi tervben meghatározott – tanulmányai előrehaladásához kapcsolódó – kötelezettségeit. Ez különösen akkor áll fenn, ha a hallgató a hatodik aktív félév lejártáig nem tudja igazolni az Absolutorium megszerzését,
b) három egymást követő félévben nem iratkozik be,
c) egy jóváhagyott szabadságfélév után nem folytatja tanulmányait.

(3) Az a)–c) pontokban meghatározott esetekben a hallgatót előzetesen, megfelelő határidő megjelölésével írásban fel kell szólítani kötelezettségei teljesítésére. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a mulasztás jogi következményeire vonatkozó információkat is.

(4) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozat útján megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek ugyanazon tantárgyból a sikertelen javítóvizsgák és ismételt javítóvizsgák összesen ötnél több.

(5) A tanulmányok véglegesen sikertelenül zárultak,
a) ha a 13. § VII. bekezdése szerinti esetben a hallgató második szakdolgozatát is „elégtelen“ minősítéssel értékelték, vagy
b) a hallgató nem felelt meg a záróvizsga megismétlésén.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a hallgató orvosi igazolással hitelesen bizonyítja, hogy tartós betegség miatt nem képes vagy nem volt képes teljesíteni a követelményeket. Egyéb tekintetben a törvényes védelmi rendelkezések alkalmazandók.

A régebbi évfolyamok hallgatóira vonatkozó tanulmányi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályozás

(1) Az egyetem kizárja a hallgatót, ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat 12. § (4) bekezdése értelmében a tanulmányokat véglegesen nem teljesítette, fegyelmi határozat alapján, vagy a hallgató kérelmére. Ezzel a hallgatói jogviszony rendkívüli módon megszűnik.

(2) Két évvel azután, hogy a hallgató befejezte az utolsó érvényes szemesztert, kérelmezheti, hogy mentesítsék a kizárás jogi következményei alól.

(3) A jogviszony megszüntetéséről a rektor dönt.